Budapesti Mintabolt
+36 70 230 61 98
Hétköznap: 09:30-18:30
Webshop
+36 20 321 25 45
+36 70 882 89 74
Hétköznap: 10:00-17:00
info@wobblerek.com

Video

Live Target - SunFish
06.11.2016 02:23:21
MIMIX Hopper
07.08.2015 16:30:40
Tiszai süllők nyomában
20.01.2015 23:49:53
Keitech crazy flapper
21.01.2015 00:00:20
Nyári Tisza Tó
29.11.2014 00:59:02
további videók ↑
*IPCC*
Budapesti Mintabolt
magyarországi képviselet
magyarországi képviselet
magyarországi képviselet
magyarországi képviselet
magyarországi képviselet
Partnerünk
Partnerünk

Tiszavirág - Fishing and Hunting Channel

Tokaj környékén forgattunk, a tiszavirágozásról. Felkészült profi pergetőkkel, a Pontoon 21 magyarországi csapatával vágtam a kalandba. Amennyire lehet nem csak csalikkal és kamerával készültem fel a páratlan eseményre, hanem a neten is utána néztem. Így tudhattam meg, A tiszavirág/ A tisza világa oldaláról, hogy a tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, tudományos neve: Palingenia longicauda.

1 2 3

A tiszavirág jelentős természeti örökségünk. A faj egykor egész Európa-szerte elterjedt volt, ma már csak a Tiszában és vízrendszerében lelhető fel. Az utóbbi időben megjelent a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösökben és a Marosban is. Még a Keleti-főcsatornában is megtelepedett.

4 5

Horgászati szempontból, nem érdektelen tudni, hogy a párosodás után a nőstények a folyó fölött repülve rakják petéiket. A kikelő lárvák (nimfák) az agyagos aljzatba, partfalba fúrják magukat, ahol 10—15 cm hosszú „U” alakú „alagutakban” élnek. A szerves anyagban szegény agyagos aljzatot kedvelik, de csak ott ahol meredek a part és szakadt a mederfenék, valamint egyenletesen gyors sodrású a folyó. Így nem rakódik a járatokra iszap. A kiterjedt szakadó partok telepei akár 4000 lárvát is rejthet m2-enként.

A lárvák a lebegő üledékből szűrt szerves korhadékával táplálkoznak. Egyedfejlődésük 3 évig tart, egy adott telepen három nemzedék él együtt. A lárvák akár 20-szor is vedlenek. A hőmérsékletfüggő lárvanövekedés befejeződése váltja ki a rajzást.

6 7 8

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően repülő szubimágókká válnak, a partra repülnek és cserjékre, levelekre kapaszkodva kezdik meg utolsó vedlésüket.

A nőstények valamivel később lárvabőrüktől megszabadulva jelennek meg, kifejlett imágóként keresik párjukat, eleget tesznek a természet szólításának, tömegesen járják el (utolsó) násztáncukat –ez a tiszavirágzás. A levegőben, repte közben történik a megtermékenyítés, mi után közvetlen a vízre hull elpusztulni a hosszabb farkú hím.

A nőstény még folyásnak szemben repüli az utolsót, és ott szórja a megtermékenyített petéit a vízbe épp ahol kikelt…

A peték lesüllyednek a mederfenékre, a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, hogy előröl, kezdődjön az élet örök körforgása.

9 10 11 12

Mi horgászok a vízen csodálva vadászunk az önkívületi állapotban habzsoló ragadozó őnökre, márnákra, gardákra, de még a harcsa, a ponty és a keszegek is megörülnek és nem csak a vízközt felúszóra, hanem a víztetőn cirkáló kifejlett rovarra is rá mennek…

13 14 15 16

Óvni kell azt a minden évben bekövetkező varázslatot! Vigyázzunk a kérészek telepeire, ne gyűjtsük a lárvákat, de még az elpusztult imágókat se szedjük a vízről, mert értékes megtermékenyített petéket hordozhatnak. Csak műcsalival horgásszunk ilyenkor (is)! Nem kell feltétlenül élethűen imitált műléggyel, hiszen a tiszavirágzás őrületében tobzódó halakat szinte bármilyen jól vezetett műcsalival el tudjuk ejteni.

 18 19 20

Hamarosan a Pontoon 21 Hungary Team-nek és a Wobblerek.com-nak köszönhetően egy lebilincselő filmmel fogjuk ezt bizonyítani, megmutatni a Fishing and Hunting nagyra becsült nézőinek.

 

írta: Pupa

képek: M.M.



← Vissza az írásokhoz
Kosár (0)